1. Bevonuló: Vangelis: Chariots of Fire
2. Igazgatói megnyitó
3. Beszéd, Herceg Esterházy Miklós, Esterházy-család
4. Presser: Fényév távolság (gitár, ének)
5. Dr. Esterházy Orsolya üzenete
6. Bornemisza Attila verse
7. Ünnepélyes koszorúzás, virágok. Zene: Esterházy-induló
8. Diákok képviselői átveszik erre a napra a kulcsot az Igazgatótól
9. Kivonulás. Zene: Magyar Honvédség zenekara: Győztesek bevonulása, Magyar Ifjak indulója
Szeretett Ifjúság, Hölgyek, Urak! Tisztelt Vendégeink, Kollégák!
Az Esterházy családról gyermekkorom kincses éveiben hallottam először. Hallgattam Déd- és Nagyszüleim szavát Herceg Esterházy Miklósról és „angyali lelkületű”, csodaszép feleségéről, Cziráky Margit hercegnéről.
Miklós herceg 1869. július 5-én született. Rendkívül művelt jogi doktor, majd katona lett. Tartalékos huszárfőhadnagyi ranggal lépett ki 1898-ban a hadseregből, hogy Édesapja halála után átvegye örökségét. Az Esterházy család történetében mindig voltak és vannak úgynevezett Fürst rangú, német-római birodalmi hercegek. Ők a család vezetésével vannak megbízva, illetve képviselik azt a világban. A mi névadónk a Miklósok közül a IV., a Fürst, birodalmi hercegek közül 11..
Herceg Esterházy Miklós rendkívül szorgalmas volt, nemes egyszerűség jellemezte. Melegszívű, kissé tartózkodó, de mindig jótékony, és a nemzeti cél iránt érdeklődő úr volt, aki szerény fellépésével zavarba ejtette az embereket. Szociális érzékenységét mutatta az is, hogy a háború előtt felparcelláztatta földjeit egyes vidékek földéhes népei között. Városrészünk, Új-Dombóvár népe is így talált otthonra.
Városunk Dombóvár is jó szívvel emlékezhet Rá, hiszen telekadományának segítségével 1913-ban elindulhatott településünkön az első két gimnáziumi osztály 111 tanulóval. A Dombóvári Szent Orsolya-rendi Tanintézetek névvel bíró intézmények alapjait is névadónknak,
Herceg Esterházy Miklósnak köszönheti Dombóvár. Telekadományokkal és a rajta levő épületekkel, alapítólevéllel 1903. január 3-án lehetővé tette ennek működését.
Fraknó örökös ura, Edelstetten fejedelmi grófja, Sopron vármegye örökös főispánja, valóságos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, magyar királyi főpohárnokmester, a magyar főrendiház örökös tagja, az MTA igazgatósági tagja, az Aranygyapjas rend lovagja”, ki 1917. évben a király koronázásán Szent István kardját tartotta a koronázási menetben. A Vaskoronarend, a karddal ékesített Signum Laudis és a pápai Pius-rend nagykeresztjének birtokosa. Vagyonából támogatta a kultúra, a közművelődés, az egészség ügyét, ezáltal is hozzájárult a települések fejlődéséhez.
Herceg Esterházy Miklós 5 gyermeke Pál, Antal, László, Mária, Bernadett közül Antal fiának utóda
Herceg Esterházy Antal, a Máltai Lovagrend tagja és a Közép- Európai Club Pannonia Egyesület elnöke a 13. Fürst, családfő. Miklós herceg Unokáját 2004-ben ismerhettem meg Dombóváron. Karitatív célok irányítják életét, támogatja a kultúrát, diplomás, világot járt Férfi. Ő a nyugati világ valamennyi nyelvét jól tudja, miközben a magyart is csodálatosan birtokolja. Szerény, kedves, mindenképpen Nagyapja jellemét is hordozó, Úriember. Mikor megmutattam neki, hogy hol tanítok, és megkérdeztem Tőle, hozzájárulna-e javaslatomhoz, hogy iskolánk felvegye Miklós herceg nevét, barátságosan mondta: Hogyne tenném, hiszen Ő a Nagyapám. Ekkor két díszes névkártyával ajándékozott meg, azóta a Családjával is baráti kapcsolatba kerültem.
Antal herceg Unokája, Névadónk Ükunokája,
Dr. Esterházy Orsolya Barátnőm diplomata, jó szívvel és szeretettel figyeli és követi nyomon iskolánk életét, bölcs gondolata ma eléri a mi közösségünket, elhallatszik városunkig. Orsolya unokabátyja
Bornemisza Attila, Budapesten élő költő, újságíró, esztéta, művészet- és vallástörténész. Verset küldött iskolánk számára, amit erre az ünnepre írt.
Dr. Esterházy István Sándor Máté pedig, ki az Európai Unió Parlamentjében migrációs és szegénységi ügyekkel foglalkozik, Comenius programmal, és tanít is, szívből örül iskolánk minden sikerének.
Névadónk, Esterházy Miklós mondata legyen közös gondolatunk örökké! Ez Eszterházán, az Esterházy-kastély parkjában, Névadónk sírkövén áll, de itt is jelen van, hisz szellemében él. Így hangzik: Credo, azaz Hiszek!
Forrás:
Esterházy kastély weboldala:
http://www.esterhazy-kastely.com/hu/tortenelem/masodik_fenykor.html
Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium weboldala:
http://esterhazydombovar.hu/index.php?oldal=nevadonk
Dr. Szőke Sándor: Dombóvár. Budapest, 1971. 135-140. p.
Illyés Gyula gimnázium webolda:
http://www.illyes-dombovar.hu/tortenet.html
Béres Sarolta Iskolanév – javaslat
http://beressarolta.hu/iskola/index.php
Apáczai Csere János Szakközépiskola weboldala:
http://www.acsjszki.hu/content/iskolankrol?q=content/iskolat%C3%B6rt%C3%A9net
Névadónk Ükunokájának,
Dr. Esterházy Orsolya diplomatának szavai ünnepünkre iskolánk közösségének:
„Igyekezz mindig úgy élni, hogy mindent úgy hagyj magad mögött, hogy szebbé tetted azt, mint amilyen volt, amikor odaérkeztél. És persze ‘live perspective’, azaz mindig nézz le a helyzetedre és magadra fentről, nagyon magasból, mert van, hogy csak így tudsz reálisan cselekedni.
Vállald magyarságod! Fejezd is ki gondolkodással, műveltséggel, beszéddel, erkölcsiséggel, tartással, függetlenedéssel, szabadság törekvéssel, akár esetenként tiszteld meg ünnepeinket és Öltözz magyar viseletbe, amikor csak lehet.
Példa, kifúrhatatlan példa kell. Taníts példáddal, életeddel. Adj szeretet alapú, erkölcsös életmintát környezetednek. Missziós feladat ez. A Magyar Feltámadás Missziója. Segítsd, ahogy bírod. Teremts, és ebben Isten veled lesz!
Bornemisza Attila
Elégia Iskolánknak és a magyarságnak
Budapest, 2014. 03. 05.
Amikor hazánkról szól a csengő ének
amikor versemben felcsendül az élet
amikor féltem e jóravaló népet
elégiát írok, elégiát Néktek
Mikor elindultunk édes hont keresni
őseink sem tudták hol fogunk kikötni
ilyen szép hazában irtunk történelmet
meg is adta Isten hozzá a kegyelmet
Történelmünk során kegyvesztett lett lelkünk
mert mindig másokra és nem ide figyeltünk
hányszor megosztottak nagyhatalmak minket
mások aratták le ősi kincseinket
Gyönyörű országunk elveszhetett volna
de mindig ott volt Isten sorsunk mutatója
így lehet országunk - habár „kicsik” vagyunk
naggyá - hisz a lelkünk igaz s tiszta agyunk
Verset írok bizony most szegény hazánkról
költeménnyé lesz tán már e sok gyónástól
hisz bűneink miatt is elveszhettünk volna
másoké lehetett szent Kárpát sok róna
Elégiát írok, bizony most ti néktek
Isten tetteivel mentette e népet
Árpád-házi szentek imádkoztak értünk
azért van otthonunk hova hazatérünk
És a nemességnek köszönöm sok tettét
akik az országot sokszor megmentették
Ilyen volt IV. Esterházy Miklós
akit ünnepeltek nagy igazi hős volt
Iskolátok büszkén viseli e nevet
hisz Ő maga volt az igaz szeretet
segített hazánkon számtalan szegényen
Isten megjelölte Őt is oly szerényen
Nem lett király mégis főhercegi léte
ragyogott a neve: Égi tüzes érme
hogyha rágondolunk imádkozunk hozzád
Esterházy herceg büszkén gondolunk rád
Ilyen elégiát írunk névadónknak
ahol most tanulunk másképp lesz a holnap
Eljön majd a béke szép édes hazánkra
legyen hát a magyar a magyarnak barátja
Névadónk kísérje a mi drága iskolánk
segítse meg létünk tanulhassunk tovább
kedves tanáraink édes közössége
teremtse meg azt hogy végre legyen béke
Fogjunk újra kezet drága magyar vérek
bennünk élnek igen a táltosok és vének
magyarságunk ősi drága magyar nemzet
fonjuk össze kezünk drága magyar lelkek
Mert ha azt kívánjuk legyen jólét végre
büszkén tekinthetünk hazánk erejére
ti vagytok a végső jövendő nemzedék
szorosan fogjátok egymás erős kezét…