Megemlékező műsor a Herceg Esterházy suliban az 1848 -1849-es forradalom és
szabadságharc emlékére



1. Kormorán: Szabadság, szerelem

Narrátor: (Fata Attila/Vancsa Viktória/)
Tisztelt ünneplő Közösség! Önök a Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium március 15-ei ünnepi műsorát látják. Kérjük, fogadják szeretettel!

2. Himnusz

3. Babits Mihály: Petőfi koszorúi (Tóth Tamás)

Babits Mihály: Petőfi koszorúi

"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága"

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.

Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére - kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"

Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!

4. Szabadság, szerelem ( Menyhárt Andor /Kertész Krisztián)

Petőfi: Szabadság, szerelem!

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

5. Kormorán: Elmenni messze

Alakzat

4. Feltámadott a tenger (Szokodi István – Orsós Renáta - Vancsa Viktória- Kertész Krisztián – Menyhárt Andor)

Petőfi: Föltámadott a tenger: Három Mikrofon

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr

Alakzat

6. Kormorán: A költő visszatér

Alakzat

7. Narrátor: Pilvaxról (Fata Attila/Vancsa Viktória)

Március 15-e reggelén Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett, Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találta, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba sietett, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg: a Költő, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel. Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előre megtervezett megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába.

Alakzat

8. Nemzeti dal (Szabó Bence); 12 pont (Finta Attila)

Pefőfi Sándor szaval:

Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Jókai Mór ( Finta Attila): Mikrofon

Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság, egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.
Tömeg: Úgy van!

2. Felelos ministériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyulést Pesten.
Tömeg: Igen!

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
Tömeg: Akarjuk!

6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
Tömeg: Igen!

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a
külföldieket vigyék el tőlünk.
Tömeg: Igen!

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak. Tömeg: Azonnal!
12. Unió Erdélylyel.
Tömeg: Igen!


Egyenlőség, szabadság, testvériség!

9. Hangadó (Mészáros Tamás
Menjünk a Landerer nyomdához, nyomtattassuk ki követelésünket!
Tömeg: Igen! Menjünk!

10. Hangadó (Fridrich Tamás):
Menjünk a Nemzeti Múzeumhoz!

11. Hangadó (Fata Gábor):
Menjünk a Városházára!

12. Hangadó (Mészáros Tamás):
Szabadítsuk ki Táncsicsot!

13. Talpra Petőfi, sírodat rázom

Alakzat

14. Narrátor: (konfer: a Városháza eseményei): (Fata Attila/Vancsa Viktória)

Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak, a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezrével osztogatták. Innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetni. A tanácsterem ajtaja megnyílt, Holovics tanácsnok gondolkozási időt kért, Rottenbiller Lipót alpolgármester azonnali döntést kívánt. Ezután Nyáry Pál Pest megye alispánja szónokolt, és a pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor; aki az első és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is sürgette. A 12. pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.

Délután Táncsicsot a nép kiszabadította, és kocsiját kézzel vontatták át Budáról a Nemzeti Színház teréig. A nép Bajza József színház aligazgatótól azt kérte, hogy e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bánt adják elő. Bajza szívesen beleegyezett a kérésbe. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar pedig a Himnuszt és a Szózatot énekelte.

Alakzat (konfer alatt)

15. Bánk bán: Hazám, hazám…

Alakzat
16. Narrátor: (Fata Attila/Vancsa Viktória)

Tisztelt Ünneplő Közösség! Iskolánk ünnepi megemlékező műsorát látták. Diáktársaim, az intézmény dolgozói nevében kívánok Önöknek tiszteletteljes mindennapokat a nagy elődök nyomainak követésével. Felkérem a nap szónokát, Kiss Ernő Igazgató Urat / Szabó Loránd, Polgármester Urat/ ünnepi beszédének megtartására, majd a Szózat következik. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

16. Iskolai/Városi Szónok
17. Szózat
18. Kivonulás/Koszorúzás: Liszt Ferenc: Magyar raphsodia No.2.


Forrás: wikipédia



Béres Sarolta
Dombóvár, 2013. március 15.
Március 15. – Műsor

Készítette: Oláh Attila (AtteSzoft)
Béres Sarolta: E-mail: sarolta.beres@freemail.hu