Béres Sarolta iskolanév javaslata (2010)

Mottó: „őrültség semmit nem tenni, ha mindent nem is tehetünk.” ( Esterházy Miklós)

2010.



Esterházy Miklós Pál Szakképző Iskola és Kollégium

Indokaim a következők:

1. Városunk Dombóvár jó szívvel emlékezhet múltjára, mely bizony egy nagy nevű főúri család cselekedetei nélkül jóval szegényebb lenne. A magyarországi főnemesi családok közül ez az Esterházy család.

„Az Esterházyak a leggazdagabb és leghatalmasabb főúri családjaink közé tartoztak a XVII. század óta. 1613-ban kapott a család bárói, 1626-ban grófi és 1687-ben hercegi rangot. Három és fél évszázad alatt az Esterházyak két ivadéka volt nádor, egy esztergomi érsek, négy püspök, négy töltött be miniszteri címet, négy nagykövetet adott a család, tizenhárom fia volt tábornok, húsz főispán” (Örökségünk őrei 1988. Dombóvár. 1.p.).

Politikai érdemeik és katonai bravúrjaik mellett az utókor a művészetek és a kultúra bőkezű pártolóit is tiszteli bennük. Művészeket foglalkoztattak magas tiszteletdíjjal, így például Joseph Haydn zeneszerzőt, s az építész Fellner Jakabot. Az Esterházyak nevéhez fűződnek a méltán híres építészeti alkotásaik, mint Fraknó vára, a nagyszombati templom, a barokk kor egyik legszebb magyarországi kastélya Fertődön, Eger gyönyörű városközpontja és a kismartoni kastély, amit Esterházy Pál (1635-1713) építtetett, aki Dombóvár környékét is megvásárolta 1691-ben 50000 Ft-ért. Ezzel a család szerepe városunk életében 1944-ig meghatározóvá vált (Takács Istvánné 2000: Arcok Dombóvárról. SZECSOX Nyomda. Dombóvár.).

A dombóvári uradalom nagyságát és földjének termékenységét tekintve igen előkelő helyet foglalt el a harminchárom Esterházy birtok közül, hiszen a második legnagyobb bevételt adta a családnak. Egyáltalán nem meglepő tehát az Esterházyak bőkezű építkezése ezen a tájékon. Mit is építtettek ők Dombóváron? A mai Arany János téren álló nagytemplomot (1759), mely Esterházy Miklós („fényes Miklós”) kegyúr által adományozott anyagokból készült, a főoltár szintén az ő ajándéka volt, Kismartonban készült. E templom mérete a huszadik században már kicsinnyé vált, Esterházy Pál (1901-1989) adományaiból új templomot terveztek, mely ugyan nem épült fel, de a főúr által adott javakból a régi kibővülhetett, három hajóssá vált 1949-ben.

Az Esterházy család építtette a mai Aranysziget Szociális Otthon épületét is, ez valamikor a hitbizomány kerületi igazgatási központja volt. A templomtól északi irányban állt a hercegi ház, mely ma orvosi rendelő.

S nem feledkezhetünk el természetesen A Korona Szálló épületéről sem, mely városunk egyik nevezetessége még düledező formájában is. Az 1810-es években épült, eredetileg szállás- és étkezési hely volt a kerületi központba érkező gazdatisztek számára. Az Esterházyak az 1900-as években a településnek adták 1 korona jelképes bér fejében használatra. Ekkor lett belőle szálló, vendéglő. 1939-ben Esterházy Pál a községnek adta a Korona épületét.

2. S itt vannak az iskolák!

Esterházy Miklós Pál (1869-1920) telekadományának segítségével és anyagi támogatásával 1913-ban megnyílt településünkön az első középiskola, mely 1921-1922. tanévben az Esterházy család első jelentős személyéről kapta nevét, Esterházy Miklósról (1583-1645).

Az Orsolyita Tanintézet szintén a tizenkilencedik század végén a huszadik század elején munkálkodó Esterházy Miklós Pál (1869-1920) érdeme. 1915-ben az adományként kapott hercegi házban létrejön az elemi és polgári leányiskola.

Méltán mondhatjuk, hogy Esterházy Miklós Pál, a dombóvári közoktatás segítője, előmozdítója is volt.

Mert bár „Fraknó örökös ura, Edelstetten fejedelmi grófja, Sopron vármegye örökös főispánja, valóságos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, magyar királyi főpohárnokmester, a magyar főrendiház örökös tagja, az MTA igazgatósági tagja, tartalékos huszárőrnagy, az Aranygyapjas rend lovagja”, ki 1917. évben a király koronázásán Szent István kardját tartotta a koronázási menetben. „A Vaskoronarend, a karddal ékesített Signum Laudis és a pápai Pius-rend nagykeresztjének tulajdonosa, herceg Esterházy Pál nádor (1843-1898) által alapított elsőszülöttségi hitbizomány tulajdonosa. Ezzel együtt Ember, nem fuvalkodott fel! Vagyonából áldozott, támogatta a kultúra, a közművelődés ügyét, a település-fejlesztést is - a kor színvonalán- főúri családjának örökségéből.

Esterházy Miklós Pál érdemeit a fenti ismertetésen kívül növeli még jelleme: szorgalmas volt, nemes egyszerűség jellemezte, meleg szívű, kissé tartózkodó, de mindig jótékony, és a nemzeti cél iránt érdeklődő úr, aki szerény fellépésével zavarba ejtette az embereket. Szociális érzékenységét mutatta az is, hogy a háború előtt saját jószántából felparcelláztatta földjeit egyes vidékek földéhes népei között. Roppantul érezte azt a felelősséget, mely nevéhez fűződő kötelességeket jelentette. Egy hazáját és embertársait szerető és megbecsülő nagyúr benső harmóniájával élte az életét („Tolnamegyei Ujság” 1920.).

Úgy vélem, hogy úgy az Esterházy család neve, mint a javasolt névadó neve és jelleme kötelez arra, hogy tehetségével hasonló nemes cselekedetek előmozdítói legyen úgy a remek tantestületünk, mint iskolánk aktív diáksága, valamint városunk vezetése.

Iskolánk új neve legyen ezután:

Esterházy Miklós Pál Szakképző Iskola és Kollégium

Ünnepeink pedig kötessenek Esterházy Miklós Pál (1869. júl. 5. Bécs-1920. ápr.6. Eszterháza) nevéhez, ünnepeljük őt névnapján, s iskolánk Mikulás Kupája legyen ezentúl: Esterházy Kupa! Legyen ünnep iskolánk minden diákjának, dolgozójának, városunknak!

Egy pályázat margójára

Úgy tűnik 6 év távlatából is jól cseng ez a név, s bár akkor is hittem benne, ma sincs ez másként, úgy az Esterházy család, mint Esterházy Miklós Pál méltó arra, hogy Dombóvár, s iskolánk századunkban újra felelevenítse nevüket szűkebb és tágabb környezetében egyaránt.

Esterházy Miklós Pál 5 gyermeke közül (Pál, Antal, László, Mária, Bernadett) Antal fiának utóda Hg. Esterházy Antal, névadónk unokája már 2004-ben is támogatásáról biztosított - így van ez ma is-, ha iskolánkat megismeri és kapcsolatot tud kialakítani azzal.

Minden jó gondolat el tud veszni, ez történt 2004-ben. A képviselőtestület döntése alapján sem az Esterházy Szakképző Iskola és Kollégium, sem az Esterházy Miklós Szakképző Iskola és Kollégium nem került elfogadásra. Így iskolánk, de meg vagyok győződve, hogy városunk is veszített, nem profitált abból, amiről Pierre Bourdieu szociológus úgy beszél, a szociális tőkéről, vagyis kapcsolati tőkéről (társadalomban: kapcsolat), mely átváltható gazdasági tőkévé.

Természetesen a 2004-ben említett második javaslat (vagyis: az Esterházy Miklós Szakképző Iskola és Kollégium) nem más, mint a mostani, hiszen még a szakirodalom is használja Esterházy Miklós Pál (1869-1920) nevét Esterházy Miklósként, ám annak ellenére a tisztelt képviselőtestület folyamatosan és konzekvensen keverte gr. Esterházy Miklós (1583-1645) nádorral, bár a pályázatból kitűnt az évszámból is, hogy a kettő nem ugyanaz a személy.

Még Esterházy Péter (ugyan ő egy másik Esterházy-ág képviselője), a híres író támogató levele sem jelentett semmit, pedig számos irodalmi estet, közönségtalálkozót meg lehetett volna szervezni itt Dombóváron, a három megye találkozásánál, még az EKF-hez is kapcsolható lehetett volna.

Hat évvel később újrajátsszuk a névválasztást. Vajon most sikerül?

Melléklet

Esterházy Miklós PálAntal Mária (1869. júl. 5. Bécs-1920. ápr. 6. Eszterháza) rangjai, társadalmi megbízatásai:

„Fraknó örökös ura, Edelstetten fejedelmi grófja, Sopron vármegye örökös főispánja, valóságos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, magyar királyi főpohárnokmester, a magyar főrendiház örökös tagja, az MTA igazgatósági tagja, tartalékos huszárőrnagy, az Aranygyapjas rend lovagja”, ki 1917. évben a király koronázásán Szent István kardját tartotta a koronázási menetben. „A Vaskoronarend, a karddal ékesített Signum Laudis és a pápai Pius-rend nagykeresztjének tulajdonosa, herceg Esterházy Pál nádor (1843-1898) által alapított elsőszülöttségi hitbizomány tulajdonosa. Felesége Cziráki és Dénesfalvi gróf Cziráky Margit (Dénesfalva, Sopron vármegye 1874. aug. 11.- Fertőd, Sopron vármegye, 1910 aug. 18.) Császári és királyi palotahölgy és csillagkeresztes hölgy, az Erzsébet-rend tulajdonosa.” (Gudenus János József 1990: A magyarországi főnemesek XX. századi genealógiája. Natura. Budapest. 357.p.)

Esterházy Péter (1950- jelenleg is)
Fontosabb díjak, elismerések:

1977 – Elsőkötetesek Díja (Művészeti Alap)
1980 – a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia)
1981 – Aszú-díj (Mozgó Világ)
1983 – Füst Milán-jutalom
1984 – Déry Tibor-jutalomdíj
1986 – József Attila-díj
1986 – Örley-díj
1988 – Vilenica-díj (Szlovénia)
1990 – Krúdy Gyula-díj
1990 – Az Év Könyve Jutalom
1992 – a Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja
1992 – Ordre des Arts et des Lettres, lovagi fokozat (Franciaország)
1993 – a Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia)
1993 – a Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíja
1994 – Ordre des Arts et des Lettres, tiszti fokozat (Franciaország)
1994 – Szabad Sajtó Díj
1995 – a Magyar Művészetért Alapítvány díja
1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja
1995 – Björnson-díj (Norvégia)
1996 – Kossuth-díj
1996 – Szép Ernő-jutalom
1998 – Vilenica-díj (Szlovénia; másodszor)
1999 – Az Év Embere-díj (Magyar Hírlap)
1999 – Osztrák Állami Díj
2001 – Magyar Irodalmi Díj
2001 – Márai Sándor-díj
2001 – Gundel Művészeti Díj
2002 – Herder-díj
2003 – Ordre des Arts et des Lettres, parancsnoki fokozat (Franciaország)
2004 – a német könyvszakma Béke-díja (Frankfurti Könyvvásár)
2004 – Pro Europa-díj
2004 – Grinzane Cavour-díj
2006 – Prima Primissima-díj
2006 – Bari-díj
2006 – Neruda-díj (Olaszország, Nápoly)
2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)
2007 – Grinzane-Beppe Fenoglio-díj
2008 – A Magyar Kultúra Követe
2009 – Húsz Éves a Köztársaság Díj
2009 – Manes-Sperber Irodalmi Díj (Ausztria)



Dombóvár, 2010. október 7.

Béres Sarolta