A természet

A természet olyan szép és vidám
madár dal hallatszik a fán
Rigó füttyent és a párja
vidám dallal felel rája

Gyönyörű az élet ezen a tájon
énekes madár röpköd az ágon
Tavasz van, tavasz van
vidáman füttyenti

Röptében a párját igen csak keresi
hol lehetsz, hol lehetsz
Én kicsi párom
gyere elő, bújj elő szerelmedet várom

Évek

Telnek - múlnak az évek
nagy ragyogás van az égen
madár csicsereg az ágon
s fázik ha itt a hideg a tájon

Cilamila

Van egy cicám aranyos
füle-farka maszatos
felmászott egy nagy fára
bele esett a sárba
nézd csak milyen sáros lett!
olyan mint egy szörnyeteg
gyere csak be fürödni!
de nem tudtam megfogni
ha nem jössz be fürödni
meg foglak én kergetni
sáros lábbal bundával
nem jöhetsz be a házba
kinnt alhatsz a pajtában

Hol vagy Magyarország!?

Vérben ázik minden mi szép volt
nemzetünk dicsősége porba hullott
néhány százada fényes volt ékes
mai napokra miért lett íly rémes
úszik a bűnben életek száza
segítség nem jön egy ilyen országra
ittasok bűnözők tízezrével mondják
"Mi lett belőled régi Magyarország!?"

Angyal a porban

Mikor a szürkület jön elő
a nap lemegy s a hold feljő
sétálok a csillagok alatt
a fény eltűnt de a sötétség maradt

ahogy haladok egy sikátorba érek
egy piciny gyertya pislákol az éjszaka ölében
oly kicsi a fénye hogy alig-alig látszik
mégis ahogy elnézem olyan szépen játszik

elindulok feléje de megtorpan a léptem
egy gyermeket látok a gyertya közelében
úgy nyolc körüli lehet senki sem vigyáz rá
ott fekszik a koszban rongyok közt árván

szegényke oly sovány régóta nem evett
és az a csepp kis láng a gyertyán tartja benne a meleget
közelebb megyek leguggolok s megnézem jobban
haja hófehér, hosszú, szeme halványvörös egy kisfiú a porban.